|
álom-sarkok
2022.11.28. 07:48
Komáromi János: álom-sarkok
sötét álom-sarkok lettek
élettel teli lábnyomok
őrizték utcák szegletei
és már sehol nem leli
senki a múlt napok
kacagó örömeit
mert mindent eltelít
az a sírásra késztető
sötét emlék
ami annyi örömöt adott nem rég
hogy alig lehetett elférni tőle
abban a csöpp kis szobában
ahol csak a bánatos szürkeség
jár mostanában
összeomlott a világ
mint a falak amelyek már
tetőt nem tartanak
csak merednek fel az
üres égre, hogy legalább
átkokat szórjanak
arra a kézre
amely útnak indította
az acél-szörnyeket
ölni küldte a serdülőket
és bár nem mindenkit győz meg
de sokan megbocsátanak neki
de az én lelkem nem teheti
pedig a megbocsátás a legnagyobb erény
de amíg jajszavak szállnak felém
és égett por szitál
addig ne mondja azt nekem senki
hogy a támadó rosszat nem csinál
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
