|
árnyjáték
2019.02.09. 14:22
Komáromi János: árnyjáték
a fekete estéket napfény hasítja ketté
és ugyanez forrasztja őket újra eggyé
mert a változás örök és állandó
az emberi létezés mégsem szánandó
felnövünk az egekig ha szárnyunk nincsen
poklokra szállunk alá lángoló bilincsben
nem történik semmi velünk
amit nem magunk akarunk
még most is megvan
a létezés kezdetén kapott
szabad akaratunk
lépteink nyomokat hagynak
nappalokon és az éjszakában
néha mégis félve húzódunk meg
a menedéket adó félhomályban
azután megint újra indulunk
és folyton bátornak látszunk
közben mindig elfelejtjük
hogy csak árnyjátékot játszunk
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
