|
emlékezés
2016.07.19. 08:39
emlékezés
magával ragad a felizzó tűz lobbanó varázsa
árnyakat űz pattanó szikrák hamvadó tánca
könnyűvé teszi lelkem az égő fa illata
vörösre festi sápadt arcomat a lángok fuvallata
körülölel régi nyarak melege
szemembe csillan napsugár-üzenete
a tűz sárga, vörös és meleg
felidéz fülledt emlékeket
szégyenpír az arcomon, a pupillák tágak
a tűz mellett élednek forró szerelmi vágyak
hiszen ami bennünk él, most itt lobog
a belülről emésztő tűz táncol, pattog szabadon
átmelegszel, fűtenek a vágyak
a szemérem úgy ég el, mint a tűzbe vetett ágak
szenvedély borít el, mint lángnyelv és a tested
hajlik, lobog, izzik: ezt a szerelmet a tűztől lested
azután - mint mikor fogytán a fa
csillapul a vágyak rohama
csak parázs marad, bár még izzó
csak lassan hűlő, lassan múló
egy-egy érintéstől még fel-fel tör a szikra a hamu alól
de a szenvedély már alszik - csak a szeretet virraszt valahol
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
