|
sötétben jártam
2016.07.19. 08:35
sötétben jártam
sötétben jártam és láttam
a feketébe bújt árnyakat
ahogy világítanak
amikor holdfénybe borul
minden és aláhull
ami volt és ami nincsen
és a szívemig elér
az a vértől ázott csatatér
amit életnek hívunk
amikor némán gázolunk
az elhullott tetemek között
elnézünk a pusztulás fölött
szemünkben könny sem csillan
és a sosemvolt megbánás elillan
ilyenek vagyunk mi emberek
mégis egyre keresek
valami biztos pontot
ezen a kihaltnak mondott
sivár-lelkű vidéken
ahol még halni sem lehet szépen
élni meg alig-alig
jó ha ellátnak a falig
akik gondolkodni lusták
csak a plakátokat olvassák
a kiadott jelszavakat
amiket a szakadt
papíron lebegtet a szél
és hogy a józan ész mit beszél
az már az agyakig nem jut el
és kajánul ünnepel
a diadalt arató
szemérmetlen rabló
aki néha hullat pár morzsát
hogy áldhassa a sorsát
aki képes hajbókolni
tolvajok kezét megcsókolni
mert a büszkeséget kiöli belőle
aki minden jussát elveszi előle
és elégedett lesz
ha enni kaphat
ha a gyerekeinek adhat
legalább néha egy szelet kenyeret
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
