|
szívnek hívtuk
2016.06.17. 06:02
Komáromi Jáno: szívnek hívtuk
szívnek hívtuk a vágyat
és vörösnek a feketét
átaludtuk az álmokat
éreztük az idő lélegzetét
sötét volt, amikor születtünk
de már fényesen világít a vég
elhamvadó éveinkből rakott
máglyánk lassan leég
siettünk az élet hajnalán
lomhult az iram, nőttek a terhek
mindig velünk volt felettünk
egy sötétlő keserű felleg
félelmeinkkel tápláltuk
és neveltük óriássá
amikor majd eloszlik
átváltozunk valami mássá
alattunk csend lesz már
és felettünk is béke honol
de pusztulásunk sarkában
már egy új születés lohol
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
