| 		
		 
 ne legyen semmi
  2016.04.15. 05:23 
	Komáromi János: ne legyen semmi 
	  
	  
	sínekre fekszik az elhagyott magány 
	néma megadással a csendre vár 
	a csendre vár... 
	  
	sínekre fekszik az elárvult remény 
	a Te arcod az, nem az enyém 
	nem az enyém... 
	  
	hallod talán még a lépteket 
	az elhaló kéréseket 
	ahogy körötted forognak 
	és egyre feléd totyognak 
	  
	de eltévedtek már az úton levők 
	nem találnak ránk a csodatevők 
	és a szárnyas-madarak röptének zaja 
	többé már nem talál haza 
	  
	fészket épít borzolt-tollú éjszaka 
	nappalok foszlott szálaiból 
	széthulló álmaiból... 
	  
	rekedten énekel a fénytelen-dalnoka 
	és sápatag haldokló hajnalok után 
	már csak az alkonyra vár... 
 |