| 		
		 
 vak-fényben
  2014.09.30. 12:44 
	vak-fényben 
	  
	vak-fényben fürdik a szó 
	vakon, hidegen söpör végig az üres tereken 
	felcsap a felhők fölé 
	szétterül a magányos köveken 
	  
	vak-fényben ázik az utca 
	sötét, kemény, csúszós-rideg 
	érzéketlen-kihaltan csendes 
	mint a halott ideg 
	  
	vak-fényben árnyékok tűnnek el 
	meghal a tétova mozdulat 
	mégis mintha ott állnánk 
	a távolban úszó ablakok alatt 
	  
	vak-fényben tündököl a város 
	az elhazudott álmok elúsznak, tovalibegnek 
	az emberek lucskosan 
	ázott-izzadtan pihegnek 
	  
	vak-fényben keressük jövőnket 
	az örök-éji csillag-sátor alatt 
	és észre sem vesszük 
	hogy minden álom csak egy halott pillanat 
	  
 |