|
betűszövetem
2014.08.21. 06:59
betűszövetem
mint hajnali-árnya a ködverte Időnek
úgy csapódott hozzám a szó
kísérte múltam és elteszem a jövőnek
életem folyton új versekké változó
másfél évtizednél is több már
amit betűk szövetével fontam körbe
és közben alig volt bátorságom
hogy belenézzek egy-egy valódi ön-tükörbe
ahol feledve szépítő-csúfító torzításokat
megszűnik egy pillanatra az örök harc
megláthatom magam is nem csak másokat
ahol a tükör mögött nincs egy másik arc
lehámlik rólam betűszövet-ruhám
úgy állok pőrén, ahogy megjöttem
viselni egyik régit sem tudnám
mert már önmagamba öltöztem
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
