|
előttem mentek
2013.09.13. 09:53
előttem mentek
előttem mentek akik előttem jártak
vacogtak velem akik velem együtt fáztak
egyszer éreztem valami melegséget
azután elfeledtem az egészet
mögöttem sötét éj volt mindig
vissza sohase nézetem
ami kellett elvehettem volna
de mindig csak kértem
velem egyszerre léptek a sárguló napok
fáradtságos mát altattak az álmodott holnapok
arcom mosollyal volt vidámra festve
miközben lelkem elveszett Önmagam kereste
nem volt fény de azt hittem ragyog valahol
pont nem ott volt soha az Élet ahol testem barangolt
áldott estéken átkoztam a türelmetlen hajnalt
mért nyekereg a fülembe ébresztővalóság-dalt
előttem valahol virágok nyíltak
illatuk néha az orromba csapott
ha rám talált egy-egy tündér
kacagva ott is hagyott
minden évem egy újabb fonál az élet-gomolyagban
sokkal többet tudok, de ostobának megmaradtam
befelé tekeredik létem véges-hosszú fonala
egyre rövidebbek a körök és az életem vonala
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
