|
sodort a szél
2013.06.25. 10:29
sodort a szél
sodort a szél
csak mentünk az úton
arcunkra festve a mosoly
nem hittük volna akkor
hogy néhány év múlva
szentté változol
ölelő karokkal
egymást melengettük
ha éjszaka belénk mart a fagy
senki nem álmodta
hogy eljön az idő
mikor még az éj is magunkra hagy
nem voltak szépek
és ismeretlennek tűntek
a didergő ébredésekbe zárt reggelek
de tudtam
ha most idegennek is látszol
majd kitisztul a fejem és újra Rád ismerek
ma már értem
hogy azok a leplezetlen-harmatú
didergő-reggelek őrizték a valóságot
náluk őszintébbet
- bár folyton keresek -
azóta sem találok
igaz volt a sápadt közöny
a jéghideg érintések
meg a szomorún-lázadó tekintet
de az előtűnő kapzsi düh is
amit akkor elfogult lelkem
csupán fájdalomnak tekintett
engem most is sodor a szél
Te pedig beálltál a sorba
ahol kenyér is jut, nem csak néhány morzsa
mégis ha szemedbe nézek
amikor néha találkozunk
látom, hogy hiányzik neked amiről akkor álmodtunk
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
