|
elhullt
2013.03.26. 09:02
elhullt
elhullt a józan
szétrepeszt a fájdalom
porban a múltam
csak a jelen
csak az fáj nagyon
egy-egy lépés...
menni kell bármilyen irányba
néhány kérdés...
kell pár jó válasz a statisztikába
saját hazámban
árva lettem újra
saját földemen
néznek rám, mint földönfutóra
nem a "gyüttmönt" más világi népek
hanem saját véreim mondanak "pribéknek"
nem az idegen vagyonos hatalmak
hanem a helyi pénzsóvárok
neveznek "hazug magyarnak"
büszke voltam mindig
büszke vagyok most is
ezt nem vehetik el
sírok néha hangosan
nem érdekel ki lát
ki hall...
ki figyel...
fölhasogatva fekszik előttem
a régmúlt és a jelen
a jövőhöz álmodni szegődtem
de kiürült a szívem
nem vágy éget már
nem is a lángok
csak a harag perzsel
attól amit látok
nem lágy érintés borzongat
nem is suttogó angyalok
düh mardos belül
a hazugságoktól amiket hallhatok
elhullt a tiszta ész
az egyenes szavak
nem lehet már alább neked sem
ha a gyalázatok nem bántanak
rád is számítottam eddig
hogy egyszer még felegyenesedsz
de látom ahogy megadón
térdre ereszkedsz
hát legyen úgy ahogy akarod
önmagadtól meg nem menthetlek
mit adhatnék én
egy szolgalelkű embernek?
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
Súgó
Frissítés