|
Duna-parton
2012.11.08. 10:54
Duna-parton
apró redőkből víz-bőrt gyűr a Dunára
az őszi szél
gesztenyefák ágai közt hallkan zenél
ritmust az esőcseppek kopognak hozzá
az idő és a jelen
szép csendben változik át múlttá
valami távoli hegyekből
jönnek a hullámok
valami távoli üzenet az
amit a parton ülve látok
hideg a kő
sötétszürkék a habok
mennem kéne
de még maradok
sok a zöld még köröttem
de sok a sárga is már
meg a barna
amely a télre vár
messzi vidékről
vonulnak hozzám a felhők
és én köszönöm
hogy nézhetem
ezt az örökké változó
folyton megújuló felvonulást
mely mindig nyugodt méltósággal köszönti
az átváltozást
én is
mint az évszakok változom
csak nekem negyedszázadnyi
egy-egy évszakom
és immár
a harmadikba fordultam éppen
mögöttem sorakozik több
mint ötven évem
de lesz még ötven
én jól tudom
és folyton itt ülök majd a partokon
nézem a felhők vonulását
csodálom a színek varázsát
és hallgatom azokat a csendbe súgott imákat
amelyek előttem járnak...
...de én még nem sietek
...én még maradok
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
