Meghallgathatod megzenésítve a KAT előadásában:

és víziókba burkolódzik a remény
és sikoltó kezek mámora nyúl felém
és csendbe fordult minden kiáltás
és permetezve hullik szét az áldás

és valaki mindig ül az útszéleken
és valaki mindig sír, ha nem követem
és valaki mindig átírja az életem
és valaki mindig hív, ha nincs velem

és bütykös ágak néha az arcomba vágnak
és bánatos évgyűrűk magukba zárnak
és barázdák húzódnak sápadt fatörzseken
és kidőlt fákban rejtőzik az értelem

és felemelt engem is harsogó sorsom
és azóta én is a vállamon hordom
és lépteim súlyosan döngenek a csendben
és visszhangzik énekem ma is felettem

és megérkezem néha oda, hol nem várnak
és keresnek akik vártak de nem találnak
és üres lesz majd helyem a boldogok között
és kóbor lelkem már bánatos testembe költözött

és könnyekből rajzolok lángoló kört körém
és tűznyelvek marnak majd életet belém
és hamu hullik majd fekete fejemre
és már nem kérdezem azt se, hogy szeretsz-e

és...

A dal akkordjait itt találod.