| 		
		 
 csergő
  2012.04.02. 11:00 
	  
	csergő 
	  
	  
	csergő patak a vér az erekben 
	sárba ragadt megkövült nyomokat keresünk 
	könnyek sóját viszik a folyók 
	tengerekbe keveredő fájdalmakat követünk 
	  
	fel-fel ragyog valahol valami tűz 
	fel-fel lobog a szenvedély szövétneke 
	nem vezetnek az utak és nincsenek szabályok 
	most íródik a szentírás utolsó éneke 
	  
	hazudnak a harsogott igék 
	fel kéne ismernünk a hamis prófétákat 
	a hatalom patkányai 
	minden igaz érzést szétrágnak 
	  
	már csak a dallamokat tudjuk 
	a feloldozó-dalok értelme elveszett 
	monoton motyogjuk az hangokat 
	de már nem tudjuk a szöveget 
	  
	egymás szemébe nem nézünk 
	nem találjuk egymás tekintetét 
	valami elveszett út közben 
	de talán nincs mindennek vége még 
	  
	vállalni kéne önmagunk és másokat 
	hogy felemelt fejjel élhessünk tovább 
	különben nem válik édessé a sorsunk 
	de érezzük, hogy egyre mostohább 
	  
	csergő patak a vér az erekben 
	még nem alvadt vörös festék csupán 
	még fellángolhat bennük a szenvedély 
	és senki sem tudja mi jön azután... 
 |