miért változott meg minden
miért lett más a nappalom
miért számoltam újra a perceket
miért repültem volna szabadon

miért vált zavaros lelkem
újra tiszta tóvá
miért vált félelmes jövőm
ismét bíztatóvá

miért akartam megint
élni az életet
miért hittem el,
hogy "újraélni" még lehet

mi adott erőt
már elgyengült hitemnek
mi vitt előre
lendített a végtelennek

nemrég még tudtam
vagy csak tudni véltem,
ma ismét bizonytalanná
vált a léptem

homályossá lett
újra előttem az út
haldoklik a szikra
mely bennem kigyúlt

örökké áldom
a két kezed
amely irányt mutatni
próbált nekem

fülemben csengnek
a féltő-szidó szavak
boldog vagyok
mert egyszer láthattalak

életet adtál
mert észre vettél
önzetlen voltál
szentté lettél

rohantam hozzád
sebeim mutattam
neked mi fáj
nem is nagyon kutattam

önző létem
hozzád akartam kapcsolni
pedig csak lábad nyomát
kellett volna csókolni

mohó voltam
tán meg is bántottalak
mindent félre értettem
mert annyira akartalak

szívembe égett
minden mondatod
legyen legalább
Neked szép a holnapod!