sikamlós

sikamlós sötétség
sikamlós este
fel van az égboltra
száz csillag festve

árnyakat látni csak
érezni illatot
itt volt a fény velem
hirtelen elhagyott

soha nem láttam még
igazabb feketét
a Vég szüli meg most
Mindennek Kezdetét

mocsokból születik
tiszta és ártatlan
áldottat nemzett
két ősi áldatlan

sötét és félelem
reszketve összebújt
kegyetlen fényözön
minden nap újra sújt

sikamlós csendjeim
sikamlós bánatom
halott reményeim
fel-feltámasztom

ülni a szirteken
lelógó lábakkal
csak annyit kaptam
amennyit várhattam

felcsapó vízpermet
könnyet szór arcomra
elteszem magamnak
boldogabb napokra

megfojtó éjszakák
elégő nappalok
mosolygó ördögök
kegyetlen angyalok

életre kelt árnyak
kifordult létezés
túl sok a Semmi
a Minden túl kevés

sikamlós véremben
sikamlós lépések
elsüllyedt válaszok
fel nem tett kérdések

idegen lélekkel
minden világban
megértést kerestem
de sosem találtam

végtelent elnyelni
egyetlen pont elég
a Mindenség elől
szíved a menedék