csorbult éjszaka

felhőtlen most ismét a sötétszárnyú éjszaka
csorbult Hold-karéja kísér el haza

azokon a vidám-emlékű köveken lépkedek
melyeket fényesnek látott egykor a képzelet

minden kövön egy-egy rég feledésbe zuhant nap hagyott nyomot
felidézni mindet már nincs idő, oly sok órát a sors már nem hagyott