létem

most ismét rám talált amit kergetek
azt hiszem utolérni akarom
vagy talán elkerülni, nem tudhatom soha
hogy a Sors mosolya szelíd, vagy éppen mostoha
vajon mit akar velem? mi a terve?
a holnapom milyen legyen?
persze én teszem a dolgom
majd ezt is megoldom és valahogy elleszek
hiszen élni szeretek és ezt a létezést is
mint a többi régit...
és meg sem rémít hogy egyszer vége lesz majd
addig új lét felé hajt újra meg újra az információ
amely anyagból és energiából formál megint valamit
ami talán hasonlít majd rám
ha megőrzöm valahogy mostani intelligenciám
és nem tűnik minden a semmibe
hiszen senki se tudhatja mi várja ha újjászületik
és hiába utálja az egészet
hiába kívánja hogy legyen végleges az enyészet
ezt nem mi döntjük el
és valahol a Nagy Teremtő asztalán már formálódik
hogy mi vár rám
persze csak akkor ha észrevesz
ha tud rólam egyáltalán
ha nem csupán véletlen a létem
nem csupán figyelmetlenség hogy éltem
...
az biztos, hogy én nem kértem!