. . .és

és tűz
és csend
és hamu
szél hangja kél a szürke mezőn

és seb
és könny
és fájdalom
csak a szél ölel védelmezőn

és korom
és halál
és romok
forró szél mar árkot az arcokon

és bánat
és gyűlölet
és némaság
magányos szél sír elhamvadt tájakon

és minden
és semmi
és minek
hallgatatlan imákat sodor szerte a szél

és jaj
és újra
és soha
annyit ér... mint mikor a szél beszél