csilingelő sóhajok

csilingelő sóhajok
óvatos éberséggel
altatják el a józan észt

ha nem engedsz vágyaidnak
a bent mardosó tűz
mindent elemészt

néhány cseppel több van
az ösztön poharában
mint ami bele fér

akarod és megteszed
amit magad sem értesz
és nem számít mennyit érsz

hálóban vergődsz
de nem szabadulhatsz
szenvedsz magadért

ha vége máris újra jönnél
hangtalan esdekelsz
azokért az édes kínokért

kegyelmet nem vársz
mit is kaphatnál
gyönyörű testedért

minden csók és szenvedés
megtisztít felemel
megvált ami testet ért