fülünkbe süvölt
2015.12.07. 07:30
fülünkbe süvölt
fülünkbe süvölt a nyáresti szellő
kifacsarva lebeg felettünk egy felhő
szállni szeretnénk, de a föld visszatart
kavarunk hirtelen nagyon nagy vihart
sárgával keverjük el az üde kékeket
megteremtjük belőlük a lehetőség-zöldeket
kerítések felett ugrunk át könnyedén
keressük a könnyet a gyászoló világ szemén
távolra űzzük tőlünk a nyikorgó valóságot
rajzolunk a levegőbe csodás új világot
szétfújjuk a lehulló hazugság-permetet
feltesszük a válasznak szánt kérdéseket
már nem félünk annyira, mint nem is régen
már elalszunk a kiüresedett igazság-téren
felébredve megcsodáljuk a hajnalok hatalmát
odaálmodjuk az egyszerűség birodalmát
annyi évünk van még, amennyit akarunk
bármihez megvan az elegendő hatalmunk
hát mire várunk még, azt nem értjük soha
nem kell a varázslathoz mindig újabb csoda
|