csergő
2012.04.02. 11:00
csergő
csergő patak a vér az erekben
sárba ragadt megkövült nyomokat keresünk
könnyek sóját viszik a folyók
tengerekbe keveredő fájdalmakat követünk
fel-fel ragyog valahol valami tűz
fel-fel lobog a szenvedély szövétneke
nem vezetnek az utak és nincsenek szabályok
most íródik a szentírás utolsó éneke
hazudnak a harsogott igék
fel kéne ismernünk a hamis prófétákat
a hatalom patkányai
minden igaz érzést szétrágnak
már csak a dallamokat tudjuk
a feloldozó-dalok értelme elveszett
monoton motyogjuk az hangokat
de már nem tudjuk a szöveget
egymás szemébe nem nézünk
nem találjuk egymás tekintetét
valami elveszett út közben
de talán nincs mindennek vége még
vállalni kéne önmagunk és másokat
hogy felemelt fejjel élhessünk tovább
különben nem válik édessé a sorsunk
de érezzük, hogy egyre mostohább
csergő patak a vér az erekben
még nem alvadt vörös festék csupán
még fellángolhat bennük a szenvedély
és senki sem tudja mi jön azután...
|