közhelyes

már megint valami közhelyeset írok...

olyasmit hogy boldog vagyok
hogy szeretek
vagy fáj a lelkem
és szenvedek

sóhajtozok
esetleg sírok is
lesz benne ritmus
sőt még rímek is

tudom nem illik ilyesmit
a papírra vetni
érzésekről - érzelmekről
ciki őszintén beszélni

nyálas és megszokott
az őszinteség csupán siránkozás
minden szép gondolat a szeretetről
ezerszer megírt próbálkozás

meg a felkelő Nap
no és az alkonyat
meg ahogy sorra veszem
a perzselő vágyakat

ahogy kívánom mind
hajszolom és őrzöm őket
az unalomig ismert
szavak hálójába löknek

valahogy másként kéne
verseket írni
soha nem hallott szavakat
művészi-segítségül hívni

akkor hát rajta csak
kitalálok soha nem írtakat
amit élő vagy holt emberek
soha nem olvastak

mondjuk ilyet hogy:
betonláz-gyertya
ez aztán jó lesz
ilyen nem pislákolt soha

vagy itt van a másik:
síróbab-ösztön
ilyen sem termett még
soha a Földön

nagyon is sikeres
lehet a kísérlet
de senki nem fogja érteni
hol van itt az élet

de nem mindegy?
kérdhetem kevélyen
hiszen magamnak írom
minden csodás versem

sőt sikeres is lehetek így
elismert költő is akár
még az elefánt-csont torony is
befogadna talán

mégsem tudom magam rávenni
ódzkodom ettől
az egyszerűen-érzelem mentes
érthetetlen poéta szereptől

én azt gondolom
hogy bármelyik szó éppen olyan jó
csak megértse az üzenetet
a Kedves Olvasó

nem lesz közhely
akárhányszor írom is
mindig más és hatni tud
mert benne van az olvasó lelke is