Aforizmáim 26.

1.
Tulajdonképpen az egész élet egyetlen dal, de néha nagyon nehéz énekelni, dúdolni... van, hogy meg-meg bicsaklik a hangunk... talán egy-egy vers tényleg egy-egy darabkája az élet-dalomnak...

***

2.
Az alkotás mindig az olvasóban válik igazi művé… amit érzel, az a sajátod, ha szép, ha szomorú, akkor is Te magad vagy…:-)

***

3.
Nem a választás, a döntés szabadságával van a baj... hanem a helyes választásra, a döntésre való képeséggel... Persze minden rossz döntés jó, hiszen tanulhatunk belőle... de egy idő után...

***

4.
A versek egyik céljukat akkor érték el, amikor megírták őket, hiszen valami belső késztetés miatt íródtak. A másik céljukat viszont csak akkor érik el, ha találnak olyan olvasót, akinek képesek az életéhez hozzá tenni valamit. Az első cél miatt kell írni, a második miatt kell megmutatni másoknak.

***

5.
A hova tartozás kérdésében azt hiszem a döntés nem a miénk... ki van jelölve a hely, az út, a feladat... a döntés, hogy elfogadjuk, vagy küzdünk ellene...

***

6.
A szerelem az igazi misztérium... minden benne van... és mégsem értjük...

***

7.
Az érzés, a hangulat... csak ezek és nem én írom a verseket...

***

8.
Fontos, hogy legyen, aki számára fontosak vagyunk... még akkor is, ha csupán csak "vagyunk"...

***

9.
... a madarak néha elmennek és mindent itt hagynak, néha maradnak és semmit nem hagynak...

***

10.
Minden, amit egy versben találsz az önmagadban lakik! A versem csak segít jobban érezni... már persze, ha sikerül megszólítania...